Az alkalmazott technológiában a következő lépések követik egymást. A hulladékbeszállító járműveket a teherportán kialakított hídmérleggel mérlegelik és a beszállított hulladékmennyiség regisztrálásra kerül. A hídmérleget a Budapesti Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság hitelesítette és korszerű elektronikus adatfeldolgozással rendelkezik. A mérlegelést követően a hulladékgyűjtő járművek a hulladékot a zárt terű hulladékbunkerbe ürítik. A 10 000 m3-es hulladékbunker-térben 2 db 10 tonnás polipmarkolós híddaru homogenizálja a hulladékot és a kazánok garatjába adagolja. A kazánok az égéslevegőt a bunkertérből szívják el, ez a megoldás a bunkerben az ürítéskor keletkező por és a bűzös bomlási gázok kiáramlását megakadályozza. Az esetleges bunkertüzek megakadályozására, illetve a gyors oltásra 3 db vízágyú van a bunkertérben. A bunkertér a vezénylőből kamerás megfigyelőrendszeren keresztül ellenőrizhető.

A garatban a hulladék gravitációsan jut le az adagoló asztalra, ahonnan adagolódugattyú nyomja be a hulladékot a tűztérbe. Itt a hulladékok tüzelése egy speciális, 30o-os lejtésű, hat hengerből álló rostélyrendszeren történik. Az egyes rostélyhengerek fordulatszáma külön-külön fokozatmentesen szabályozható. A bunkertérből elszívott és gőzkaloriferen kb. 140 ˚C-ra előmelegített primer levegőt külön ventillátor nyomja át a rostélyhengereken keresztül a tűztérbe. Az egyes rostélyhengerekhez a tüzeléstechnikailag szükséges levegőmennyiséget külön-külön lehet szabályozni.

A tűztér felső részében kialakított szűkületben két oldalról az égéshez szükséges további levegőt, az un. szekunder levegőt fúvatják be. A nagysebességű szekunder levegősugarak erőteljes turbulenciát hoznak létre a füstgázban, ezáltal sikerül biztosítani a füstgázban még fellelhető éghető gázok, elsősorban a szén-monoxid tökéletes elégetését.

A tűztérben a rostélyon a hulladék 1000-1100 ˚C hőmérsékleten tökéletesen kiég, és az eredeti tömeg kb. 23%-át kitevő mennyiségű salak az utolsó hengerrostélyról vízfürdőbe hullik, ahol lehűl és granulálódik. A vízfürdőből a salakot egy hidraulikus, dugattyús rendszerű kitoló berendezés a salakbunkerbe juttatja. A salakeltávolító berendezés zárt, szennyvíz nem távozik a berendezésből. A salakból a salakbunker-térben kialakított salakkezelő rendszer és elektromágnesek segítségével a hulladék vas leválasztásra és újrakohósítás céljából értékesítésre kerül. A vasmentesített salak hulladéklerakón takaróanyagként kerül hasznosításra.

A kazán tűzterének és első huzamának megfelelő falazatkialakításával biztosítható, hogy – átlagos vagy annál magasabb hulladék fűtőérték mellett – a füstgáz hőmérséklete legkevesebb 2 másodpercig 850 ˚C fölött tartható legyen. Ez a dioxinok és furánok keletkezésének megakadályozására szolgál. Amennyiben alacsonyabb hulladék-fűtőérték mellett ez nem lenne lehetséges, úgy a tűztérben 2 db, egyenként 260 m3/h teljesítményű stabilizáló földgázégő és az első huzamban 2 db, egyenként 1600 m3/h teljesítményű földgázégő szükség szerinti működtetése biztosítja az előírt minimális füstgázhőmérsékletet. A tüzelés szabályozása teljesen automatizáltan, számítógépes folyamatirányítással történik. A kazánok indulásakor, valamint minden olyan üzemállapotban, amikor a tűztérben az előírt 850 ˚C nem biztosítható, automatikus reteszelés gondoskodik arról, hogy ne történjen hulladékbeadagolás a tűztérbe.

Az első huzam felső részén kialakított fúvókákon keresztül karbamid vizes oldatát kell befecskendezni a tűztérbe a nitrogén-oxidoknak redukció útján történő csökkentése érdekében. Ez a megoldás az általánosan elterjedt, ún. SNCR (szelektív nem katalitikus redukciós) denox eljárás. A befecskendezett karbamid mennyisége a tisztított füstgázban mért NOx-koncentrációtól függ.

A füstgáz a kazánból 200-220 ˚C hőmérsékleten áramlik át a füstgáztisztító rendszerbe. A félszáraz, szennyvízmentes füstgáztisztító rendszer a füstgáz útját követve az alábbi főbb részegységekből áll:

• kettős ciklon a pernye elő-leválasztására (hatásfoka kb. 90%),
• mésztej-befecskendezésű abszorber a savas gázok közömbösítésére,
• aktív lignitkoksz-adagoló rendszer a dioxinok, furánok és a gőzfázisú higany  adszorpciós megkötésére,
• zsákos szűrő a maradék pernye, reakció-sók, többlet abszorbens és adszorbens leválasztására,
• füstgázventillátor a füstgáz kéménybe történő továbbítására és egyben a tűztér-huzat biztosítására.

Az abszorberben befecskendezésre kerülő mésztej mennyiségét számítógépes rendszer szabályozza a tisztított füstgázban mért sósav- és kén-dioxid-koncentrációnak megfelelően. A mésztej előállítása helyben, a por formában beszállított égetett mész oltásával történik. Az abszorberben a mésztej mellett még külön víz is befecskendezésre kerül a hőmérséklet szabályozására.

A zsákos szűrőkben a zsákok külső felületén kialakuló porréteg szabályozható időütemezésű sűrített levegő befúvással távolítható el.

A kazánok huzamai alatti tölcsérekben összegyűlő kazánpernye és a ciklonokban leválasztott pernye közösen mechanikus, majd pneumatikus úton jut a pernyesilóba. A zsákos szűrő tölcséreiben összegyűlő szilárd maradékanyag a pernyéhez hasonló módon kerül egy külön maradékanyag-silóba. A maradékanyag-kezelő rendszer lehetővé teszi a silókból a pernyének és a füstgáztisztítási maradékanyagnak külön-külön, vagy együttesen történő kitárolását, illetve kezelését. A pernye és a zsákos szűrő maradékanyag szárazon és külön-külön, illetve keverten tölthető megfelelő konténerekbe, illetve tartályos gépjárművekbe. A száraz kitároláson túlmenően lehetőség van víz és cement hozzáadásával betonszerű, szilárduló maradékanyag előállítására is. A maradékanyag kitárolás és a kezelés módja az elhelyezési lehetőség függvényében kerül meghatározásra. Jelenleg a pernye és a füstgáztisztítási maradék száraz por formájában, zárt konténerekben kerül elszállításra és megfelelő hatósági engedélyekkel rendelkező telephelyeken kerül kezelésre és ártalmatlanításra.

Minden egyes kazán teljes körű emisszió-mérő monitoring rendszerrel rendelkezik. A 3/2002. (II.22.) KöM-rendeletben előírt valamennyi folyamatosan mérendő szennyező komponens mérési adata regisztrálásra, majd számítógépes feldolgozásra kerül.

A hulladék elégetése segítségével termelt gőz turbinában expandáltatva villamosenergia-termelés, illetve távhőszolgáltatás formájában hasznosul. A turbina-generátor egység névleges teljesítménye 24 MW. A termelt villamosenergia-mennyiségből az önfogyasztáson túli hányad az országos hálózatba jut. A turbina-elvételből származó gőz hőcserélő közbeiktatásával a káposztásmegyeri lakótelep fűtésére szolgál és hasznosul, az Újpesti Hőerőművel történő kooperációban. A turbinából távozó gőz vákuum alatt csöves kondenzátorban csapódik le, míg a hűtővíz 4 blokkból álló nedves hűtőtoronyban hűl vissza.

A vízelőkészítés hagyományos, teljes sótalanítási rendszerű, mely anion- és kationcserélő blokkokból, valamint ún. kevertágyas blokkokból áll. Hűtővízként karbonát-mentesített víz szolgál. A pótvíz a hálózati ivóvízrendszerből származik. A vízelőkészítő rendszerből külön semlegesítő medencén keresztül, megfelelő pH-beállítást követően távozik a szennyvíz a városi csatornahálózatba.