126 éve a tiszta Budapestért
Hulladéknaptár
Ügyfélszolgálat

A kukásautók visszapillantó tükrében

A városi főkapitány-helyettes többek között ilyen szövegű felhívást tett közzé 1849 nyarán Pest város közönségének. Bár, mint a történetírásokból tudható, nem sok foganatja lett ennek és a következő évtizedekben született hasonló rendelkezéseknek sem! Tény azonban az, hogy az 1880-as évek derekán már határoztak a városatyák, hogy a főváros több pontján lévő szeméttelepet felszámolják, és Budapesten kívül rakják le a szemetet. Az elfuvarozással megbízták ifj. Cséry Lajost, aki saját lovas kocsikkal kezdte elszállítani az átrakótelepre a kijelölt öt kerületből a szemetet, ahonnan ipari vasúton vitték tovább a Szentlőrincen lévő lerakóba. Naponta 50-60 vagon került ide. Ezt a területet azóta is Cséry telepnek hívják.

Majd egy évtizeddel később 1895-ben úgy határozott a főváros közgyűlése, hogy magán kézből átveszi a köztisztasági feladatokat és létrehozza a Köztisztasági Hivatalt. Tehát ettől az évtől számítandó a ma is működő FKF Nonprofit Zrt. születésnapja.

Sokáig lovas kocsik vitték az átrakóba a háztartási és utcai szemetet, miközben az utcaseprés és úttisztítás gépesítése jóval előbbre járt, mint a háztartási hulladéké, de idővel itt is megjelentek a lovak mellett a „lóerők”.

A történetírás szerint az első szemétgyűjtő jármű a Mávag Mercedes-Benz, 1929-ben bukkant fel Budapest utcáin és ezt mondhatjuk a kép tanúsága szerint a mai kukásautók elődjének. Csak, hogy érzékeljük, az akkori hivatal fuvartelepének lóállománya a két évvel korábbi adatok szerint 794 volt, igaz a szemétszállítás mellett más utcai feladatokat is a lovak húzta kocsival láttak el.

Áttörés az 1950-es évek elején történt, amikor is Csepel tehergépkocsikkal, úgymond fél-pormentesen kezdték gyűjteni a szemetet. Itt még a lakók bármibe tehették a háztartási szemetet; vesszőkosárba, nagyméretű edényekbe stb.

Az 1950-es évek végén, a 60-as évek elején azonban megjelentek a Skodakukásautók forgódobos tömörítéssel és ennek beürítő szerkezete miatt már kukákra volt szükség. Ilyen felépítménnyel Csepel kukásautók is futottak a főváros útjain.  Ezt követően – a 70-es évek második felétől – egyre vegyesebb kép alakult ki a kukásautó márkákban, a szocialista gazdaságpolitika miatt. Például 1978-ban feltűntek a főváros utcáin az angol Bedfordok. Nagy szám volt ez a Trabant, Wartburg, Lada, Zil, Skoda stb. látványához szokott szemnek, s nem volt ember, aki ne mustrálta volna meg a „rothadó kapitalizmus” eme gyártmányát.

A Bedfordok egyébként árucsereprogramban kerültek a céghez, amelyekre az utasfülke mögé kerülő szemétgyűjtőt - ami osztrák MUT volt - az Ecseri úti telepen az FKF dolgozói szerelték fel. Itt már a beöntő nyílások nagysága a 240-es és 1100 literes tartályok ürítésére is alkalmasak voltak. Az 1980-as évek elején következett a Rába program. A mintegy 30 járműre is az FKF rakta rá az osztrák felépítményt. Ezután a Steyr gyártmányú kukásautókkal bővült a járműpark, amelyek már felépítménnyel érkeztek, majd a 90-es évek elejétől megjelentek a Mercedesek, a Man-ok és a ma is látható jármű márkák.