124 éve a tiszta Budapestért
Hulladéknaptár
Ügyfélszolgálat

A szelektálás története

A szelektív hulladékgyűjtés úgy gondoljuk, a modernkor vívmánya, holott ez jóval korábbra datálódik. Például az 1820-as évek elején Londonban már a hulladékot szinte 100 százalékban begyűjtötték, majd a telephelyeken kézi válogatás, rostálás, szitálás során újrahasznosították, illetve újrahasználták. A fő termék a háztartások fűtése során elégetett kőszén finom szemcséjű hamuja volt. 1898-ban New Yorkban pedig megnyílt az első újrahasznosítást szolgáló hulladékválogató üzem. De ha belegondolunk már a középkorban is külön gyűjtöttek bizonyos szemét fajtákat, például a rongyokat. Ha a viszonylag közelebbi időket nézzük, nem is kell határainkon kívülre tekinteni.

Még sokaknak ismerős lehet az a mondat: Gyűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded! Ez a Rákosi korszak egyik jelmondata volt, vagyis ez is a szelektív gyűjtésre utal. A hulladékhasznosítást ösztönző jelszó azért volt fontos, mert nyersanyagszegény ország lévén az iparosítás miatt szükség volt az idehaza keletkező, újrahasznosításra alkalmas vas-, fém-, papír-, textil- és egyéb hulladékok gyűjtésére és feldolgozására. A cél érdekében terjedt el - a 60-as években - a MÉH telepek hálózata, amellyel szintén a szelektív gyűjtésre ösztönöztek.

Az idősebbek még úttörőként járhattak lakásról lakásra újságpapírt gyűjteni, mert ez feladat volt, a papírt pedig újból felhasználták, mint ahogy a MÉH telepekre került sok-sok fémet is. Aztán változott a világ és a 90-es évek közepén a MÉH telepek szerepét átvették a hulladéklerakó szigetek, ahova már az egyre elterjedtebb műanyagot, papírt és üveget lehetett vinni, hiszen a boltok üveg-visszaváltási kötelezettsége is megszűnt. Ezzel megkezdődött a lakossági szelektív gyűjtési rendszer kialakítása, amelyet Európában elsőként Németországban vezettek be, majd a 70-es, 80-as években a többi nyugat európai ország is kezdte átvenni. Ma már nagyon sok országban - Ausztria, Németország, Hollandia Finnország Dánia - a szelektíven gyűjtött hulladék aránya 70 százalék körül mozog. Csak érzékeltetésként, nálunk ez az arány napjainkban 20 százalék körül van. Az említett országokban a települési hulladék kevesebb, mint 3 százaléka kerül csak a lerakóba, nagyobb részét újrahasznosítják, illetve elégetik. De miért is olyan fontos, hogy újrahasznosítás felé haladjon a világ? Hosszasan lehetne fejtegetni a dolgot környezetvédelmi szempontból, de álljon itt mindössze egyetlen egy adat: Egy tonna műanyag csomagolás újrahasznosítása 500 kg CO2 kibocsátás megtakarítását jelenti.

Kék, sárga, zöld, fehér

Kérdés lehet, hogy miért ezekkel a színekkel szelektálunk, kik és hogyan döntötték el a színeket? Akár közösségi játékot is indíthatnánk a kérdésben, ugyanis ami tudható, hogy erre nincs előírás, mondhatni kialakult szokást vettünk át, hiszen Európában is ezek a színek terjedtek el. Elsősorban a kék és a sárga szín található meg a legtöbb országban, amelynek gyakorlati haszna leginkább abban áll, hogy bármely uniós országba látogat az ember, könnyedén tud szelektálni, legalábbis műanyagot és papírt. A többi szín már kevésbé egységes, hiszen míg nálunk a zöld szín a színes, a fehér pedig a fehér üveget jelképezi, addig máshol a szürke színt használják üveggyűjtésre, a zöldfedelű kukákba pedig a biológiailag lebomló hulladékot lehet rakni.  Van ahol a piros fedél az elterjedt. Tehát a kék és a sárga színt leszámítva nem csak országok között, hanem akár országon belüli települések között is lehet színváltozás, mint ahogy ez Magyarországon is így van.

Szigetek

Budapesten a 90-es évek elején kísérleti jelleggel kezdődött el a szelektív gyűjtés. A Wekerle telepen és a Rózsadombon helyeztek el szelektív gyűjtésre szolgáló 1100 literes konténereket. A 90-es évek közepén pedig elemgyűjtő edényeket helyeztek ki iskolákba és intézményekbe. Több éves előkészítés után 2002-ben a Fővárosi Közgyűlésben döntés született arról, hogy Budapest egész területére kiterjesztik a szelektívgyűjtő szigeteket. A program 2003 év végén kezdődött és gyorsan terjedtek a város számos pontján a kék sárga, zöld és fehér tárolók. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy viszonylag hamar népszerű lett a szelektív gyűjtés, hiszen egyre többen vitték a szigetekhez a papírt, a műanyagot és az üveget. Ennek a környezettudatos lakossági magatartásnak köszönhetően érlelődött meg azt a gondolatot, hogy bevezessék a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést, amely 2015-től teljes körű lett Budapesten. Ugyanakkor azt sem hallgathatjuk el, hogy 10-15 évvel ezelőtt még sokan esküdtek rá, a szelektív gyűjtésnek nincs értelme, mert a végén úgy is egy helyre kerül minden. Még ma is vannak kétkedők ez ügyben. Ha ez így lenne, akkor miért külön kukásautó viszi el a kék és külön a sárga fedelű kukák tartalmát, amelyek üzemeltetése nem olcsó mulatság. Tehát külön válogatóba kerül a műanyag és fém, valamint a papír.

Műanyag

A sárgafedelű kukába műanyagot és fémet tehetünk. Kérdezhetnénk, hogy kerül a fém a műanyaghoz. Ennek egy magyarázata van, ugyanis a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a fém gyűjtőnév alatt főleg sörös és üdítős, állateledes konzervek, vagyis alumínium dobozok kerülnek a szemétbe, de ezek mennyisége nem akkora, hogy érdemes lenne külön gyűjteni és szállítani. Így egyszerűbb, a műanyaggal együtt kezelni, majd külön válogatni. Egyébként a műanyagot is válogatni kell, hiszen több féle műanyag van, PET, HDPE flakonok stb. De mondhatjuk azt is, hogy vannak vizes, üdítős műanyag palackok, de műanyagban vásároljuk a samponokat, tusolókat, a felmosáshoz szükséges vegyszereket és még sorolhatnánk, mi mindent kínálnak az üzletek műanyag flakonba, amelyek vastagsága értelemszerűen különböző. Aztán ott vannak azok a műanyag zacskók, amelyet – helytelenül - vásárláskor használunk, de számos tartósfogyasztási cikk csomagolásához műanyagot használnak. Nos, ezeket az újrahasznosítás miatt mind szelektálni kell. A sárgafedelű kukák begyűjtött tartalmának egy részét az FKF Nonprofit Zrt. saját létesítményben válogatja. Pontosabban a BV-vel történt megállapodás értelmében a Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft. (BUFA) telephelyén elítéltek válogatják két műszakban a műanyagot. Naponta átlagosan 7 tonnát. Ennek meg van a technikája, ugyanis a kukásautók tartalmának ürítése után először kiválogatják az oda nem illő dolgokat, mint például kés, számítógép és még ki tudja hányféle furcsaságot, majd a mágneses fémeket leválasztják, és csak ezután kerül begyűjtött anyag a kézi válogató szalagra. A már szűrt műanyagot hét frakcióra válogatják szét, kézzel. Például külön kerülnek az átlátszó és színes, műanyagok a nejlonzacskók, a víztiszta, a kék és a színes PET palackok, az öblítős és mosószeres HDPE flakonok és italos dobozok. A szétválogatott anyagokat tömörítik, majd elszállítják a felvásárlóhoz, hogy újra hasznosítsák. A színes műanyagokból például karácsonyfatalp, virágtartó, ruha-alapanyag stb. készül, a fémeket kohókban beolvasztják, majd újrahasznosítják. Érzékeltetésként egy adatot érdemes megjegyezni, miszerint az új alumínium gyártásához nyolcszor annyi energia kell, mint a beolvasztottal újra hasznosítani.

Papír

Átlagosan napi 100 tonna papírt gyűjt össze Budapesten az FKF Nonprofit Zrt. Ezt a mennyiséget a kukásautók egy telephelyre viszik, ahol a vásárló cég szétválogatja. Külön veszik a Tetrapack dobozokat, a csomagolóanyagokat és az újságpapírt. Az utóbbi kettő Dunaújvárosba kerül, ahol újrahasznosítják. típusától függően különböző eljárásokon esik át. Az újrahasznosítás alapfeltétele az, hogy a hulladékpapír szennyezettség mentes legyen. Az újrahasznosított papír alapanyag elkészítésével 75 százalékos víz és több mint 50 százalékos energia megtakarítást lehet elérni, és nincs szükség adalékanyagokra sem.

Üveg

A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetésekor sokan értetlenül fogadták, hogy miért nem gyűjtik az üvegeket is a házaknál. Nos, egyrészt a balesetveszély és a zaj (csörömpölés) miatt sem célszerű a házaknál az üveget gyűjteni, másrészt - mint a szigeteken is érzékelhető - külön konténerbe kell dobni a fehér és másik helyre a színes üveget. Ugyanis ha szín szerint gyűjtik az üveget, akkor szinte száz százalékig újrahasznosítható, nem beszélve arról, hogy így az előállítással 10-20 százalék energia megtakarítás érhető el. A folyamat egyszerűnek tűnik, az üvegeket először szín szerint válogatják, majd összezúzzák, Ezután mágnessel eltávolítják a fémdarabkákat – kupak, gyűrűk – és kiszedik az egyéb szennyeződéseket. Aztán az üvegdarabokat őrlik, beolvasztják, majd újra terméket készítenek belőle.

Jelenkor

Budapesten 2015-től már teljes körű lett a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, amelynek legjelentősebb részét igencsak korszerű járművek végzik. Az Iveco márka külön ismertetőjele, a narancssárga utasfülke és a sötétkék felépítmény amely Variopress megoldással működik. Ezek a járművek CNG-sek, vagyis sűrített földgázüzeműek.  Ebből a típusból 60 darab van az FKF Nonprofit Zrt.-nél, ami azt is jelenti, hogy az országban itt van a legnagyobb ilyen jellegű szállítóflotta. A korszerű, környezetbarát járművek naponta tankolnak a Főgáz Salgótarjáni úti telepén, ahol a sűrített gázból egy gépkocsi tartálya átlagosan 8-10 perc alatt telik meg.

Persze nem csak ezek a korszerű járművek vesznek részt a szelektív hulladékgyűjtésben, hiszen ez a munka négy féle feladatot jelent. A házaknál lévő kék- és sárgafedelű kukák tartalmának elszállítására összesen 72 jármű áll rendelkezésre, míg - a számában csökkenő - szelektív szigetekről 46 jármű fuvarozza el az újra hasznosítható anyagokat. Az intézményeknél és gazdálkodóknál külön gyűjtött hulladékot 10 jármű, a hulladékudvarokból pedig 5 jármű szállítja el a műanyagot, fémet és a papírt.

A fővárosban naponta átlagosan 55-60 gépkocsi végzi a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést, amelyből 80 százalék gázüzemű. Ezek a CNG-s járművek a sárgafedelű kukákból, vagyis a műanyagból és fémből a térfogat miatt 2,5 tonnát tudnak elnyelni, papírból pedig 4 tonnát. A fővárosban bevezetett új begyűjtési módszer sikerét jól tükrözi a következő két adat:

  • A szelektív szigetekről elszállított hulladék: 2010. IV. negyedévben: 6.000 tonna volt, 2014. IV. negyedévben: 2.500 tonna volt.
  • Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés során elszállított hulladék (amikor már szinte minden háznál megjelentek a kék és sárga fedelű kukák) 2014. IV. negyedévben:  7.300 tonna volt.

Egyértelmű a növekedés, hiszen ha azt vesszük, hogy amíg csak hulladékgyűjtő szigetek voltak, akkor negyedévente 6.000 tonnát szállítottunk el, addig a házhoz menő rendszer teljes körű bevezetésével, vagyis 2015-re, negyedévente átlagosan 9.800 tonna szelektív hulladék került méltó helyére, az újrahasznosítással foglalkozó partnereinkhez.