Miért én tisztítsam a járdát, amikor az közterület?
Fővárosi rendelet mondja ki, hogy az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója köteles gondoskodni az ingatlan előtti járda, valamint az úttest és a járda közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről. Ebbe télen a hóeltakarítás és síkosságmentesítés is beletartozik. Ami komoly dolog, ugyanis az ennek elmulasztásából fakadó balesetek nemcsak lelkiismereti, de jogi felelősséget is rónak az ingatlanhasználókra.
Hova söpörjem a szemetet?
A rendelet szerint a szemetet úgy kell összesöpörni, hogy az közútra ne kerüljön, és a rendszeresített háztartási hulladékszállítás alkalmával a háztartási szeméttel együtt el kell szállítani. Előírás az is, hogy az ingatlan előtti takarítást mindennap legkésőbb reggel 8 óráig el kell végezni. Ha a járda napközben ismét beszennyeződik, a takarítást szükség szerint többször is meg kell ismételni, és lehetőség szerint az összesöprés után le is kell mosni azt.
A házunk előtti járdán autóbuszmegálló /kerékpárút van, azt is nekem kell takarítanom?
Az autóbuszmegállót nem, ugyanis a közforgalmú járművek közterületen lévő megállóhelyeinek tisztán tartása a járművek üzembentartójának a kötelessége. A kerékpárút takarítása viszont az ingatlantulajdonos (kezelő, használó) feladata abban az esetben, ha a járda egy részét jelölték ki kerékpárút céljára. Tehát erre a szakaszra vonatkozóan a tisztántartás, a hóeltakarítás és a síkosságmentesítés is az ingatlantulajdonos (kezelő, használó) kötelessége. Azonban azoknak a kerékpárutaknak a takarítása, amelyek nem a járda területén haladnak keresztül, nem tartoznak a lakossági feladatok közé.
Hova lapátoljam a havat?
A járdáról letakarított havat a 8 m-nél szélesebb kocsiutak esetében az úttest szélére lehet tolni, a csatornalefolyó szabadon hagyásával. Az ennél keskenyebbeknél a havat a járda szélén kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalogosok számára 1,5 méter széles terület szabadon maradjon. Természetesen a csúszásmentesítésről is gondoskodni kell, lehetőleg környezetbarát anyagokkal.
Ha valaki költözik vagy lakást újít fel, akkor a járdára került szennyeződést kinek kell eltakarítania?
Gyakori az a tapasztalat, hogy a lépcsőházban a ház bejáratáig összetakarítanak maguk után a lakók, viszont a járdán nem, mondván, az már közterület. A rendelet viszont kimondja: aki bármilyen anyag szállítása vagy rakodása során a közterületet beszennyezi, köteles a szennyeződést saját költségén eltakarítani, megszüntetni.
Bokrok, fák, kutyák, meg a többiek
Jócskán akadnak olyan házak Budapesten, amelyek kertjéből bokrok, faágak nyúlnak a járdák, úttestek fölé. Kevesen tudják, hogy ezek megfelelő nyeséséről az ingatlantulajdonosoknak kell gondoskodnia. Az is kevésbé köztudott, hogy az állatokat (pl. galambokat) közterületen, szennyező módon etetni nem szabad. Az már inkább ismert, hogy az ebek ürülékét a tulajdonosnak kell eltakarítania, hiszen az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény kimondja: az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze.
Hova dobjam a kutyaürüléket?
Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a hátrahagyott „kutyagumi” eltüntetése nem tartozik az FKF feladatai közé, ugyanis az eb által okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni. A zacskóba szedett székletet elsősorban a kutyaürülék gyűjtése céljából telepített hulladékgyűjtőbe kell elhelyezni, de amennyiben a közelben nincs ilyen, akkor a kommunális hulladékgyűjtőbe is beletehetjük. A kutyaürülék eltávolítása egészségügyi és esztétikai szempontból is fontos.