Gyakran ismételt kérdések a háztartási (vegyes) hulladékgyűjtéssel kapcsolatban

Kié a szemetünk?

Meglepő lehet a tény, de a saját szemetünk nem a mi tulajdonunk. Természetesen az, hogy mit minősítünk szemétnek, az már a mi döntésünk. Jogszabályokban (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról, 48/1994. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelet a főváros köztisztaságáról.) előírt kötelességünk az, hogy igénybe vegyük a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet, az azért felszámított hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat befizessük és hulladékainkat átadjuk az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó koncessziós társaság (MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) vagy a koncesszori alvállalkozó (Budapest esetében a BKM Nonprofit Zrt. FKF Hulladékgazdálkodási Divíziójának.) részére. A gyűjtőedénybe helyezett települési hulladék addig képezi a hulladéktermelő tulajdonát, amíg az a koncessziós társaság vagy a vele szerződött koncesszori alvállalkozó birtokába nem kerül. A hulladék a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó általi átvétellel a koncessziós társaság tulajdonába kerül.

Mit nem szabad a kommunális (zöld vagy sötétszürke színű) kukába dobni?

Sokan úgy hiszik, hogy bármit beledobhatnak a kukákba, hiszen ezért vannak. Ez korántsem így van. 

A hasznosítható hulladékok, amelyeket a háztól szállítanak el (papír, műanyag és fém) nem helyezhetők a vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló (kommunális) kukába, mint ahogyan a folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagok (amelyek veszélyeztetik a gyűjtést végzők vagy mások testi épségét, életét), az építési és bontási hulladékok, a lomok, az állati tetemek, forró ill. nagyobb mennyiségű hamu valamint az elektromos és az elektronikai hulladékok sem.

A kerti zöldhulladék-gyűjtéssel érintett területeken a kerti zöldhulladék is e tilalom alá esik. Fontos azzal is tisztában lennünk, hogy amennyiben ezen hulladékokat mégis a kommunális kukában helyezzük el, úgy a közszolgáltató a hulladék elszállítását megtagadhatja az érintettek írásbeli értesítése mellett. Az újrahasznosítható csomagolási hulladékok (műanyag, papír, fém) nagyobb mennyiségben, az elektromos valamint elektronikai hulladékok valamennyi hulladékudvarban leadhatók, sőt egyes hulladékudvarokban az építési és bontási hulladékok, a festékek, a gumiabroncsok, fahulladékok (lapra szerelt fa bútorhulladék) valamint a lomok is.

Milyen hamu helyezhető a kukába és hogyan? 

Sokan vegyes tüzelésű kazánnal/kályhával fűtenek, melynek mellékterméke a salak és a hamu. A háztartásban keletkező kis mennyiségű hamu a kommunális gyűjtőedénybe helyezhető, csak és kizárólag: kihűlt állapotban, bezsákolva és összekötve. A kuka ürítésekor a hamu a kis mennyiséget meghaladó mértékben szálló porként jelentkezhet, mely veszélyezteti a dolgozók egészségét, ezen felül a forró hamu rendkívül tűzveszélyes a hulladékgyűjtő autóba kerülve. Amennyiben a személyzet a gyűjtés során nem megfelelően kihelyezett hamut észlel a hulladékgyűjtő edényzetben, az ürítést megtagadhatja. Javasoljuk továbbá a tisztelt ingatlanhasználóknak, hogy a hamut lehetőség szerint a telkükön hasznosítsák, mivel a kihűlt fahamu számos nyersanyagot tartalmaz, az akár a komposztban is hasznosítható.

Mit kell tennünk, ha a szemét beleragadt vagy belefagyott a kukába?

Ha nedves hulladékot helyezünk a kukákba, könnyen előfordulhat, hogy összetömörödik vagy belefagy. Ilyenkor a közszolgáltató (FKF) nem képes és nem is köteles a hulladék ürítésére. A közszolgáltató munkatársai közegészségügyi okokból nem nyúlhatnak bele a tartályokba. Nekünk, lakosoknak kell a közszolgáltató jelzése alapján újra üríthetővé és használhatóvá tenni az edényt. Nem kellemes feladat, ezért jobb, ha inkább megelőzzük a probléma kialakulását, és nem öntünk folyadékot a kukákba, nem préseljük össze benne a szemetet.

Mikor és hogy tehetjük ki a kukát az utcára?

A kukát és a zöldhulladékokat a gyűjtés előtti napon legkorábban 20 órától tehetjük ki az utcára. Fontos tudnunk azt is, hogy a megszokott ürítési időpontot a gyűjtőjárműnek nem kötelező betartania. A forgalmi helyzet is befolyásolja a járat érkezésének időpontját. Reggel 5 órától bármikor elszállíthatják a hulladékot, ezért is célszerű már este kikészíteni. Természetesen a közszolgáltató által megjelölt időpontban (az ürítés előtt) nemcsak hogy szabad, de kötelességünk is kihelyezni a kukákat a közterületre úgy, hogy az megközelíthető és ürítésre alkalmas legyen a gyűjtést végző jármű számára. A hulladékgyűjtő tartályainkat lehetőség szerint az ingatlan területén belül, zárható helyen kell elhelyeznünk úgy, hogy illetéktelen személyek, vagy állatok ne férjenek hozzá. A tartós közterületen történő tárolás engedélyköteles, melyet a területileg illetékes önkormányzattól kell igényelni.

Csökkenthetem-e a tartályok mennyiségét, méretét?

Vegyes települési hulladék esetén a tartályok méretének és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra ingatlanonként a keletkezett hulladékot, de minimum 3,9 liter/fő/nap hulladékmennyiséget kell figyelembe venni. Közös érdekünk, hogy minél kevesebb hulladékot termeljünk, és ami keletkezik, azt anyagfajtánként szétválogassuk. Ezzel a szemléletváltással a szelektív hulladékgyűjtés a mindennapi életünk részévé válik, amely elősegíti többek között a vegyes települési hulladékgyűjtő tartályok darabszám csökkentésének lehetőségét. Az így feleslegessé váló tartályok lemondása a Budapesti Közművek honlapján hivatalosan közzétett ügyfélszolgálati elérhetőségein, személyesen vagy írásban kezdeményezhető.

Mi a teendőm, ha elköltözöm?

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység igénybevétele a hulladékról szóló törvény (Ht.) alapján kötelezően igénybe veendő szolgáltatás. Amennyiben adott címen az Ügyfél ingatlanhasználói minősége megszűnt úgy, a szolgáltatás adott ingatlanhasználóra megszüntethető.

Természetes és nem természetes személy esetén a szolgáltatás igénybevételére vagy megszüntetésére vonatkozó, megfelelően kitöltött formanyomtatvány benyújtható a Budapesti Közművek Ügyfélszolgálati elérhetőségein keresztül az ingatlanhasználói státusz létrejöttét vagy megszűnését igazoló dokumentum másolatának csatolásával együtt (pl. adásvételi szerződés vagy bérleti szerződés vagy annak megszűnése, továbbá halotti anyakönyvi kivonat és hagyatéki végzés stb.).

Abban az esetben, ha társasházba költözünk, akkor először érdeklődnünk kell a közös képviselőnél, hogy a hulladékszállítás díját a közös költség tartalmazza-e. Amennyiben nem, úgy önálló ingatlanhasználóként kötelezetté válunk a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység igénybevételére, ezt a szolgáltató felé 15 napon belül be kell jelenteni. Ha családi házba vagy olyan kisebb társasházba költözünk, ahol a lakásoknak külön kukája van, a szolgáltatás igénybevételét 15 napon belül szintén be kell jelenteni, ahogyan azt is, ha a házat eladtuk, elköltözünk és így a szolgáltatást már a továbbiakban már nem szeretnénk igénybe venni, adott címen. Ugyanilyen bejelentési kötelezettség áll fenn akkor is, ha saját cégünk költözik másik címre, telephelyre.

Bővebb információ: Ügyintézés és panaszkezelés (fkf.hu), Üzletszabályzatok (budapestikozmuvek.hu)

Mi a teendőm, ha a kukám kevés a hulladéktároláshoz?

Amennyiben nincs elég tartályunk, kérhetünk nagyobb vagy több tartályt az FKF ügyfélszolgálatán keresztül. Abban az esetben, ha csak alkalmanként keletkezik a háztartásban többlet települési szilárd hulladék, azoknak vásárolhatunk zsákokat a hulladékudvarokban, illetve az ügyfélszolgálati irodákban. Az emblémás zsákokban kikészített települési szilárd hulladékot a tartály mellé helyezhetjük, ahonnan a szokásos járattal elszállítják. A díjszabás elérhető az FKF honlapján a Szolgáltatások / Hulladékgazdálkodás / Díjszabás menüpontban.