126 éve a tiszta Budapestért
Hulladéknaptár
Ügyfélszolgálat

Gyakran ismételt kérdések a háztartási (vegyes) hulladékgyűjtéssel kapcsolatban

Kié a szemetünk?

Meglepő lehet a tény, de a saját szemetünk nem a mi tulajdonunk. Természetesen az, hogy mit minősítünk szemétnek, az már a mi döntésünk. Jogszabályokban (1- 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról, 26/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet a Budapest főváros területén végzett hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról; 48/1994. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelet a főváros köztisztaságáról.) előírt kötelességünk az, hogy igénybe vegyük a hulladékszállítási közszolgáltatást, az azért felszámított díjat befizessük és hulladékainkat átadjuk a közszolgáltató részére. (Budapest esetében a BKM Nonprofit Zrt. FKF Hulladékgazdálkodási Divíziójának.)

Mit nem szabad a kommunális (zöld vagy sötétszürke színű) kukába dobni?

Sokan úgy hiszik, hogy bármit beledobhatnak a kukákba, hiszen ezért vannak. Ez korántsem így van. 

A hasznosítható hulladékok, amelyeket a háztól szállítanak el (papír, műanyag és fém) nem helyezhetők a vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló (kommunális) kukába, mint ahogyan a folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagok (amelyek veszélyeztetik a gyűjtést végzők vagy mások testi épségét, életét), az építési és bontási hulladékok, a lomok, az állati tetemek, valamint az elektromos és az elektronikai hulladékok sem.

A kerti zöldhulladék-gyűjtéssel érintett területeken a kerti zöldhulladék is e tilalom alá esik. Fontos azzal is tisztában lennünk, hogy amennyiben ezen hulladékokat mégis a kommunális kukában helyezzük el, úgy a közszolgáltató a hulladék elszállítását megtagadhatja az érintettek írásbeli értesítése mellett. Az újrahasznosítható csomagolási hulladékok (műanyag, papír, fém) nagyobb mennyiségben, az elektromos valamint elektronikai hulladékok valamennyi hulladékudvarban leadhatók, sőt egyes hulladékudvarokban az építési és bontási hulladékok, a festékek, a gumiabroncsok valamint a lomok is.

Mit kell tennünk, ha a szemét beleragadt vagy belefagyott a kukába?

Ha nedves hulladékot helyezünk a kukákba, könnyen előfordulhat, hogy összetömörödik vagy belefagy. Ilyenkor a közszolgáltató (FKF) nem képes és nem is köteles a hulladék ürítésére. A közszolgáltató munkatársai közegészségügyi okokból nem nyúlhatnak bele a tartályokba. Nekünk, lakosoknak kell a közszolgáltató jelzése alapján újra üríthetővé és használhatóvá tenni az edényt. Nem kellemes feladat, ezért jobb, ha inkább megelőzzük a probléma kialakulását, és nem öntünk folyadékot a kukákba, nem préseljük össze benne a szemetet.

Mikor és hogy tehetjük ki a kukát az utcára?

A kukát és a zöldhulladékokat a gyűjtés előtti napon legkorábban 20 órától tehetjük ki az utcára. Fontos tudnunk azt is, hogy a megszokott ürítési időpontot a gyűjtőjárműnek nem kötelező betartania. A forgalmi helyzet is befolyásolja a járat érkezésének időpontját. Reggel 5 órától bármikor elszállíthatják a hulladékot, ezért is célszerű már este kikészíteni. Természetesen a közszolgáltató által megjelölt időpontban (az ürítés előtt) nemcsak hogy szabad, de kötelességünk is kihelyezni a kukákat a közterületre úgy, hogy az megközelíthető és ürítésre alkalmas legyen a gyűjtést végző jármű számára. A hulladékgyűjtő tartályainkat lehetőség szerint az ingatlan területén belül, zárható helyen kell elhelyeznünk úgy, hogy illetéktelen személyek, vagy állatok ne férjenek hozzá. A tartós közterületen történő tárolás engedélyköteles, melyet a területileg illetékes önkormányzattól kell igényelni.

Csökkenthetem-e a tartályok mennyiségét, méretét?

A fővárosi rendelet kimondja, hogy minden ingatlan esetében naponta minimum 3,9 liter hulladék keletkezésével kell számolni személyenként. Mindannyiunk érdeke, hogy minél kevesebb hulladékot termeljünk, és ami keletkezik, azt anyagfajtánként szétválogassuk. A tartályok darabszámát azzal csökkenthetjük, ha jobban odafigyelünk a szelektív hulladékgyűjtésre, és arra, hogy a lehető legkevesebb hulladékot „termeljük”. Az így feleslegessé váló edények az FKF ügyfélszolgálatain mondhatók le (az előírt kvótát betartva) postai úton, e-mailben vagy személyesen.

Mi a teendőm, ha elköltözöm?

Abban az esetben, ha társasházba költözünk, akkor érdeklődnünk kell a közös képviselőnél, hogy a hulladékszállítás díját a közös költség tartalmazza-e, vagy külön szükséges bejelentést tennünk a közszolgáltatónál, hogy kötelezetté váltunk a közszolgáltatás igénybevételére. Ha családi házban, vagy olyan kisebb társasházban élünk, ahol a lakásoknak külön kukája van, akkor azt a szolgáltató felé be kell jelentenünk, ahogyan azt is, ha házat eladtuk és máshová költöztünk. Ugyanígy kell eljárnunk, ha saját cégünk költözik más helyre. Ezen bejelentés megtételére 15 nap áll rendelkezésünkre. Miután a hulladékszállítás a törvény szerint kötelezően igénybe veendő közszolgáltatás, ki kell töltenünk egy adatlapot, és csatolnunk kell a tulajdoni lap, vagy az adás-vételi szerződés, illetve bérlés esetén a bérleti szerződés másolatát.Ezen adatlap kitöltéséhez a rendelet 3. és 4. számú melléklete nyújt segítséget, attól függően, hogy természetes személyek vagyunk-e, vagy cég nevében járunk el.

A kukákat költözéskor nem szükséges és nem is szabad elszállítani magunkkal, mert azok az adott címhez tartoznak. Új edényt sem szükséges vásárolni az új ingatlanhoz, mert azt a közszolgáltató biztosítja. Csak az FKF által biztosított edényeket ürítik ki a járatokon dolgozó munkatársak.   

Mi a teendőm, ha a kukám kevés a hulladéktároláshoz?

Amennyiben nincs elég tartályunk, kérhetünk nagyobb vagy több tartályt az FKF ügyfélszolgálatán keresztül. Abban az esetben, ha csak alkalmanként keletkezik a háztartásban többlet települési szilárd hulladék, azoknak vásárolhatunk zsákokat a hulladékudvarokban, illetve az ügyfélszolgálati irodákban. Az emblémás zsákokban kikészített települési szilárd hulladékot a tartály mellé helyezhetjük, ahonnan a szokásos járattal elszállítják. A díjszabás elérhető az FKF honlapján a Szolgáltatások / Hulladékgazdálkodás / Díjszabás menüpontban.